1979-ben az Állami Balettintézet végzős osztálya úgy döntött, együtt marad és együttest alapít. Ügyüknek, s vezetőjüknek megnyerték Markó Ivánt, aki akkor Maurice Béjart világhírű balettjének volt az egyik szólistája. Markó hazajött, Győr városa pedig otthont ajánlott az együttesnek, amely felvette támogatója nevét. 1979. november 2-án A Nap szerettei című előadással megszületett a Győri Balett.

A társulat első évtizedét Markó Iván szellemisége határozta meg. Koreográfiái az emberiség nagy kérdéseit vetették fel, erőteljes érzelmi és indulati tartalommal, s a látványszínház gazdag eszköztárának bevetésével. Életében és munkájában is társa, Gombár Judit dramaturg és jelmeztervező aktív közreműködésével táncot értő és szerető közönséggé formálták a győri közönséget.

1991-ben, amikor Markó váratlanul elhagyta a társulatot, a közönség és a város szeretetével és hűségével fizetett a művészi élményekért és továbbra is támogatta a társulatot. Újjáépítették repertoárjukat, s az egyik alapító tag, Kiss János Liszt-díjas táncos igazgatóvá lépett elő. Vezetésével új sikereket értek el, és immár 40 éve megbecsült tagjai a magyar és a nemzetközi táncművészetnek.

A Győri Balettet megalapítása óta fényképezem, már az első hetekben lenyűgözött, amilyen energiával, tehetséggel valósággal berobbantak a magyar táncművészet világába. Hálás vagyok a táncosoknak, hogy beengedtek és partnerként fogadnak el zárt, sok-sok munkával, fájdalommal és gyönyörű pillanatokkal teli világukba, támogató együttműködésük nélkül ezeket a képeket nem tudtam volna soha elkészíteni.

Mindig is arra törekedtem, hogy az előadások tökéletesre csiszolt mozdulatain kívül a próbatermek és az öltözők világát is bemutassam, hiszen egy társulat életének ezek is színterei, s ide csak nagyon kevesek pillanthatnak be. A táncos lét természetéből fakadóan ma már csak egyetlen alapító tag, az igazgató, Kiss János tagja a társulatnak. Immár a harmadik-negyedik generáció üdvözöl ismerősként, ha elmegyek hozzájuk dolgozni.